2016. december 31., szombat
Évzáró
 |
| Fotó: Barba Negra hivatalos |
Van a karácsony, a szeretet ünnepe, amikor együtt a család, csillog a karácsonyfa, gőzölög a káposzta, repül a mennyből az angyal, masnit kap az ajándék, csillog a szem, a szív. És van a karácsony utáni karácsony, amikor titkon már mindenki várja, hogy kicsit leereszthesse a káposzta és bejgli gőzét...
2016. december 23., péntek
Boldog karácsonyt!
 |
| Eredeti kép: Mernyó Ferenc |
Az Anna and the Barbies-zal az egész év egy szédületes, őrült, megállás nélküli karácsony volt, most eljött az ideje, hogy leüljünk, befelé figyeljünk, és átéljük a legapróbb rezdüléseket is. Volt belőlük bőven, jóleső lesz az emlékezés! Van már az unokáknak mit mesélni...
Minden kedves és kedvetlen zeneszerető és nem szerető embernek, mindenkinek másképpen, de egyformán boldog, meghitt, áldott, békés karácsonyt kívánok!
~ Miamona ~
2016. november 25., péntek
NAGY-CIR-KUSZ!
 |
| Fotó: Ambrus László |
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Jócskán éjjel lett már mire a megállóba keveredtem. Szerencsére hamar jött a villamos. A négyes vagy talán a hatos, nem is néztem, csak felszálltam. Fáradt voltam, alig álltam a lábamon, szemem ülőhely után kutatott. Levágtam magam az ablak mellé, kinéztem az éjszakai városra, és hirtelen furcsa arcok villantak meg mögöttem az üvegen. Ijedten körbenéztem. Sehol semmi, csak átlagos, kókadozó, hangoskodó, söröspohárból iszogató éjjeli pillangók, akiket a Nagykörút lökött ki magából mára... Megint kinézek, megint furcsa szempárok néznek velem farkasszemet, és már valami tompított zene is pulzál valahol. Lenézek a csuklómra, lüktet az erem... Megrémülök, vérzek?! Nem... De minden szívdobannásnál tompa zene morajlik, és színes festék fröccsen a csuklómból. Már az egész ruhámat ellepi. Egyszer csak mindenki rám néz, kezüket egyszerre feltartva mutatják az irányt, merre menjek.
Egyértelmű jel, felállok, követem a kezekből font ösvényt. A kezek végén már nincsenek emberek, csak pulzáló erek, melyekből színes festék lövell mindenfelé. Belepi az arcomat, a hajamat, belefolyik a szemembe, alig látok, csak botorkálok a kanyargó villamoson, ami most sokkal hosszabb, mint máskor. Megérkezek egy ketteshez, ahol fehér rasztahajú, rikító zöldre, kékre, pirosra és narancssárgára festett sámánnő ül. Rám néz. A szemében van valami otthonosság. Egy pipát nyújt felém, amiből még több festéket lélegzek be, de ahelyett, hogy elbódulnék, egyre tisztábban látok. Magamat. A világot. A villamost. A lüktető zenét. A sámánnőt. Leülök mellé, ott a négyeshatoson, a villamos egyre gyorsít, már csak vonagló fények látszanak. A sámánnő látja, hogy félek, rám mosolyog, homlokon csókol, átkarol. Fejemet szelíden a vállára hajtom, és hagyom, hogy vigyen. Át a városon, az éjszakán, bele az oroszlán- és popcorn szagú fénybe.
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
2016. október 27., csütörtök
Hangorkán a Hangárban - Sopr-ON
 |
| Eredeti kép: Kocsis Anikó |
Az akusztikus koncertek a befelé figyelős, csendes megőrülésről szólnak, míg az idei első, igazi, őszi, levélszakasztó, falomlasztó klubkoncert, Sopronban, a Hangárban egyértelműen a teljes és önfeledt igazi megőrülésről szólt!
2016. szeptember 13., kedd
Utópia 6 - Mars ~ Emberszag, életszag és lélekmelegség a Parkban
 |
| Fotó: Ambrus László |
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
„(...) Mindezt csak azért, hogy röhögjetek rajtunk, sikítsatok, sírjatok... Bármit, csak lássuk, hogy éltek!”
„(...) Megyek, beleszagolok a hónaljakba - emberszag. Életszag. Belecsókolok a szájakba - baracklekvár. Belebújok a lelkekbe - melegség!” /Pásztor Anna/
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
2016. augusztus 22., hétfő
Augusztus 20 ~ Utópia 5 ~ Magasban
 |
| Fotó: Ambrus László |
Alig ocsúdtunk fel a gigantikusan fergeteges, hol elmélyülős, hol megőrülős, hol meg a természettel eggyé válós Utópia 4 - Délibáb, azaz Woodstock az Ugaron élményekből, máris kijutott nekünk megint a jóból!
2016. augusztus 14., vasárnap
Woodstock az Ugaron ~ Tábor. Nap. Ló. ~ Utópia 4 Délibáb
Nagyon régen nem írtam beléd semmit, tudom. Talán utoljára még bakfis koromban, amikor egy családi nyaraláson halálosan szerelmes lettem egy nálam jóval idősebb fiúba. Próbáltam elmondani a tücsköknek, de nem hallgattak meg, csak fújták saját zenéjüket. Próbáltam belekiáltani a visszhangzó hegyekbe, de ami visszajött, csak még égetőbb volt, nem csillapító. Megpróbáltam kiénekelni magamból a derékig érő fűben föl-le szaladgálva, de még mindig feszített. (Pedig azt a feldolgozás Kozmix balladát rongyosra daloltam.) Aztán előkerült egy toll, egy jegyzetfüzet, és a kezem megindult, vezetett. Talán már akkor eldőlt, hogy nekem az írás az eszköz. A drog. Csak a szavakon keresztül tudom megközelíteni, helyenként talán még túl is szárnyalni a valóságot. Hát ezért írok most újra. Mert olyan történt, ami már megint feszít... majd szétszakít...
2016. augusztus 1., hétfő
Őrületes Kon-Cser-tó!
~ Megtett kilométerek száma: 130
~ Térerő: zéró, és nem is nagyon hiányzott
~ Bögölycsípés: egy darab, még fáj, de már ez is jó emlék
~ Becsallánozódott láb: egy pár - nem leszek reumás, éljen!
~ Verandán, kézzel megírt bejegyzés: 1 db
~ Jóízűen elfogyasztott csapvíz: rengeteg pohár
~ Meztelencsigák: túl sok
~ (Általam) széttaposott meztelencsigák: remélem nem sok!
~ Égen látható csillagok száma: végtelen
~ Szemmel elkapott hullócsillagok: 8 db
~ Bródyk: 3db (és az egyik hagyta, hogy vakargassam a füle tövét :) )
~ Anna and the Barbies koncert: 1 db, de az valami eszméletlen!
Ez volt Alsópetény, Cser-tó. Kon-Cser-tó! (Sajnálom, ez a poén megunhatatlan!)
2016. július 21., csütörtök
AATB EFOTT 2016 ~ Az álmok és vágyak felhői
 |
| Képek forrása: EFOTT |
Amikor felajzott tinikkel zsúfolt buszra préselődsz, amikor 30 alatt is már öregnek érzed magad az átlaghoz képest… Amikor a vécében nem tudod elzárni a csapot, de ez senkit nem zavar, sőt rögtönzött fröcskölő versenyt rendeznek. Amikor a kakofóniában egyszerre szól a Wellhello és Sub Bass, amíg hotdogra vársz, amikor teherautó utánfutóján sár- és porszörfölőt éljenez a nép, amikor térülsz-fordulsz, és meglepődsz, hogy jé, itt egy tó,de szép, pedig tudtad, hogy ott van, csak a nagy forgatagban elfelejtetted. Amikor műanyag flakonba mérik a rozéfröccöt, és az égből lufik szállnak vagy épp szó szerint emberek potyognak, köszönhetően a tandemugrós placcnak és a bungee jumpingos darunak, akkor felmerülhet a gyanú, hogy nem a fejedet ütötted be, csak egy fesztiválon vagy, méghozzá az EFOTT-on!
2016. július 6., szerda
Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni...
 |
| Kép forrása |
Nemrégen
Neszmélyi Emilről szóltak a hírek, vele volt tele a sajtó,
mert a pokol helyett a Mennybe
kívánt jutni, bár biztos vagyok benne, hogy pokoli
részei is voltak az oda vezető útnak…
Emil,
nekivágott a szinte lehetetlennek, és első magyarként északról mászta meg a Mount Everest egyeseket csalogató,
másokat elrettentő meredélyét. Neki
köszönhetően immár Magyarországot is jegyzik, mint a nehezebb utat választó,
Tibet felől csúcsra törők hazáját.
És hogy
kapcsolódik mindez az Anna and the Barbies-hoz?
2016. június 29., szerda
Szabadság híd. Szabadesés. Szerda. Szeretem.
 |
| Képek forrása: saját (kivéve megjelölt) |
Annáék kedden hirdették meg, hogy szerdán kimennek zenélni a Szabadság hídra, akinek van kedve, épp arra jár, tartson velük. Én tartottam, naná, hogy tartottam! Figyelem! Érzelmi cunami következik!
2016. június 13., hétfő
Vágóhídon jártam, őrült csodát láttam!
 | |
|
2016. június 5., vasárnap
Játék a hang-jegyekért ~ Eredmény
Ismét játékra hívtalak benneteket, ti pedig szép számban jöttetek, ezúton is köszönöm! Lássuk kinek kedvezett ezúttal Fortuna keze.
Aki az Anna and the Barbies Utópia turné harmadik állomására, a június 17-ei Barba Negra Track koncertre páros belépőt nyert, nem más, mint:
2016. május 29., vasárnap
Képes vagyok örülni
 |
| Fotók: Pályi Péter Forrás |
Rövid leszek. Csak egy gyors szeretetmorzsát dobok. Nagyon jó gyerek lehettem, mert ma minden kívánságom valóra vált! Gyermeknap alkalmából elmentünk libegőzni. Lábat lóbálva néztük a madárcsicsergéssel kísért várost, majd addig csalingáztunk a busszal, míg valahogy a Kobuci kertnél kötöttünk ki. Ott kezdődött nekem minden, így gyöngyöző fehérboros fröccsbe oltott, masszív merengés és nosztalgiázás következett. Láttam azt az estét lelki szemeim előtt, és egyre jobban az az érzés fogott el, hogy olyan, mintha a kezdődő koncertre várnánk. Csakhogy ma nem lesz koncert. Hittem én...
2016. május 22., vasárnap
Játék a hang-jegyekért!
2016. június 17-én az Anna and the Barbies és az Utópia ismét lecsap, a Barba Negrában, ezúttal már a szabadtéri Trackben. Ha esemény kell, itt megkaphatod! Ha nincsen még jegyed, most egy kis fifikával és szerencsével azt is bezsebelheted!
Korábbi ígéretemhez híven, ismét játékot hirdetek! A dalok ismerője, és Fortuna kegyeltje pedig nyerhet egy páros belépőt a közelgő koncertre! Na, ki tart velünk? :)
2016. május 14., szombat
Békási fergeteg
 |
| Fotó: Polgár Marianna Forrás |
Aki ott volt 2016 május 7-én Békásmegyeren, Óbuda Napján, az tudja miről beszélek. Aki nem volt, de járt már Anna and the Barbies koncerten, az meg el tudja képzelni...
Lassan közeledünk az évfordulóhoz. Május 16-án lesz ugyanis kerek egy éve, hogy (szintén Óbudán, a Kobuci kertben) életemben először elkapott ez a szinte leírhatatlan őrület, amiből azóta sem volt még sose elég! Aztán megszületett az írás, ami félszeg kerítőként egy kicsit Annáék felé taszajtott, és végül ami megszülte a többi írást, amiket itt, a blogon olvashattok. Tudjátok, elgondolkodtam, hogy mégis mi lesz ebből egy idő után... Jó-jó, írok a koncertekről, újra meg újra meg újra. De vajon tudok még újat írni? Lesz olyan, akit a hatezredik is érdekelni fog? Lesz még új a nap alatt? Ez a dilemma időről időre felüti fejét, általában Annátlan és Barbitlan időkben. Aztán az Annás és Barbis órákban mindig rájövök, hogy feleslegesen aggódtam. Ameddig Annáék képesek koncertről koncertre megújulni, addig az én szavaimnak is lesz hol és kikben otthonra találniuk.
2016. április 17., vasárnap
Barbá(s)Rock!
„Egy nagyon jó barátnőm megkérdezte tőlem ma, hogy és mi van, izgulsz? Miért izgulnék?! Békés, védett helyre megyek. Haza megyek!” /Pásztor Anna/
 |
| Fotó: PZsP Photography Forrás |
2016. március 6., vasárnap
Villám kérdezz-felelek ~ Bubnó Marci
 |
| Kép forrása: annaandthebarbies.hu |
Ehhez kezdetnek egy villám kérdezz-felelek játékot eszeltem ki, amikor is ugyanazokkal, az akár egy szóval is megválaszolható kérdésekkel bombáztam minden tagot, és kértem őket, hogy válaszoljanak minél impulzívabban, ösztönösebben, nem gondolkodva a válaszokon. Így talán ezeknek a tényleg, szó szerint kis információmorzsáknak a segítségével jobban megismerhetjük őket...
Első körben most Bubnó Márk, azaz Bubnó Marci válaszait olvashatjátok! :) Én volt, amelyiken jót derültem, volt, amin meg is hatódtam. Remélem nektek is tetszik. Kommentben bátran kifejthetitek a véleményeteket! ;)
2016. február 16., kedd
Játék a dalokkal ~ Eredmény
 |
| A kép illusztráció Forrás: bbb.org |
Ismét játszani hívtunk benneteket, és ti jöttetek is, köszönjük! Ezúttal is a dalokkal csalafintáskodtunk, Andzsi gitározott, ti pedig kitalálhattátok melyik videón, melyik AATB sláger hallható. Nagyon jól vettétek az akadályokat, sokan nem csak a minimum ötöt, de mindet helyesen felismertétek!
Nincs is más hátra, nézzük a habot a tortán, ami mindenkit érdekel... Vajon ki az a szerencsés, aki már nem csak szingli, de duó partyzhat áprilisban a Barba Negrában?!
2016. január 30., szombat
Játék a dalokkal
~°°~ Játék Játék Játék Játék Játék Játék Játék ~°°~  |
| Fotó: Vargacsabi Photography Forrás |
Annyira szerettétek az előző játékot, hogy megfogadtam, lesz még! Ígéret pedig szép szó, ha megtartják úgy jó... Legutóbb a dalszövegekkel játszottunk, most pedig magukkal a dalokkal fogunk, ha van kedvetek! A nyeremény pedig nem kevesebb, mint maga a tavasz ígérete, vele pedig egy páros belépőjegy az Anna and the Barbies rügyfakasztó, április 15-ei koncertjére a budapesti Barba Negra Music Clubba! (Esemény részletekért katt ide.)
2016. január 5., kedd
A ti elsőtök...
 |
| Fotó: Polgár Marianna Forrás |
Korábban megosztottam veletek, hogyan is kerültem Anna and the Barbies tűzközelbe először, és aztán hogy ragadtam ott máig, maxi lángon égve azóta is. Aztán arra buzdítottalak titeket is, hogy osszátok meg velünk ti is az első találkozás élményét, és ti rengetegen, több mint 300-an meg is tettétek, ezúton is nagyon köszönjük!
Eltelt egy év, és itt próbálgatja szárnyát már az újabb, új kalandokkal, kihívásokkal és reméljük számtalan új AATB élménnyel a zsebében! Hogy méltón búcsúztassuk az ó- és köszöntsük az új évet, készítettem egy kis összeállítást az általatok megosztott szívbizsergető, kacagtató, megható emlékekből. A teljesség igénye nélkül, hiszen tényleg rengetegen írtatok nekünk. Köszönjük, hogy vagytok, mert nélkületek a zenekar és a blog is csak pusztába (Woodstock) ugarba kiáltott szó lenne csupán...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)