2016. december 31., szombat

Évzáró

Fotó: Barba Negra hivatalos

Van a karácsony, a szeretet ünnepe, amikor együtt a család, csillog a karácsonyfa, gőzölög a káposzta, repül a mennyből az angyal, masnit kap az ajándék, csillog a szem, a szív. És van a karácsony utáni karácsony, amikor titkon már mindenki várja, hogy kicsit leereszthesse a káposzta és bejgli gőzét... 


Én legalábbis így voltam az év végi két Anna and the Barbies koncerttel (Pécs és Bp - Barba Negra). Szóval épp itt volt az ideje egy jó kis ereszd el a hajamnak, amit Annáék odaadóan szolgáltattak is, először a második pécsi WinterFest keretében. Előttük voltak még Ismerős Arcok, és nem csak a színpadon! ;) Aztán jött az igazi bejgli-égető szertartás. Megőrülés. Önfeledt. Lélekszállongás. A padló ritmusra dübögött. De úgy, ahogy még sosem éreztem. A tömeg pont elviselhető volt. A hangulat több, mint elviselhető! ;) Úgy éreztem magam, mint aki:

Fotó: Pályi Péter Photography
Kiszabadult
Elszabadult
Megszabadult
Odaszabadult
Rászabadult
Felszabadult

Voltak új dalok, régiek és még régebbiek. Olyan, mára majdnem elfeledett kincsek kerültek elő, mint a Yo Ass is Mine, amire mit ne mondjak, mindenki odaadta a ... amit kellett, zokszó nélkül. A Naked Rock&Rollra röpködtek az ingek, sálak. Vettük az adást, vettünk cédét, és súlyosan súlytalan levegőt! A mosdóban kihallgatott emberek a következőket mondták:

- Fú, apám, ez már egy kicsit erős?!
- Á, szerintem nagyon állat!
- Én részeg vagyok!
- Én is. Pedig nem is ittam annyit.
- Én hajnali háromkor kelek, megyek dolgozni. Lehet, haza kéne menni? - Majd összenéznek, cinkosan nevetnek, és mennek szépen vissza csapatni... :)



:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Másnap ment velünk a vonat, ami sose tolat, visszahozott hőn szeretett fővárosunkba, mert várt ránk a hivatalos Anna and the Barbies évzáró! A műsor majdnem ugyanaz volt, a hangulat a tetőnek is a tetőfokára hágott, a lelkesedéssel együtt. Az Anna hajába erősített héliumos lufikkal együtt, mi is:


Felszálltunk
Alászálltunk
Megszálltunk
Rászálltunk
Elszálltunk
Szó mi szó, kicsit éles váltás volt, a vidéken töltött napok után, hirtelen nem találtam a helyem a rengetegben, így aztán sikerült körülbelül minden szögből kipróbálni a koncertet, és amit egyértelműen leszűrtem, az a renget energia, ami tapintásig feszültséggel töltötte meg a levegőt, szállongó port és hajszálakat is, és ami most fel- és elszabadult. Frusztrációk, feszültségek, felszakadó könnyek, nevetések, sóhajok, ordítások, ugrálások, agresszió, öröm, eufória, bánat, egy egész év érzelmi kavalkádja most kiutat keresett, és talált is magának! Volt, aki szelíden imbolygott, akadtak őrjöngők, volt aki zokogott, vagy épp teliszívből nevetett. Voltak barátok, szerelmesek, csajozók, nagymamák, gyerekek.



Fotó: Barba Negra hivatalos

Az utolsó három számot a legeslegutolsó sorból néztem már, mindent nagytotálban, és egyrészt meg kell állapítsam, hogy ez a Barba igencsak jó hely, mert még onnan is minden teljes mértékben látható és hallható. Másrészt, pont a buliszekcióra és Négykézlábas Nyuszika őrületre öntötte el az én agyamat is az emlékezés ódon gőze... Aznap este valahogy nem hatott az alkohol, a szervezetem tiszta akart maradni (vagy a sok bejgli elitta előlem :D), így fel is hagytam vele, és színtiszta józanul, már kabátban, egy oszlopnak dőlve lepergett előttem a (koncert) életem, elmúlt évem. Annából hirtelen több lett. És a többiek is megsokszorozódtak. Hirtelen ott találtam magam a Parkban, ami számomra idén egyike volt a toppok toppjának. Aztán meg még melegebb lett, és ott ültem a szénabálán, miközben a jurtában keringtek a fények és az álmok. Az is karácsony volt. Meg az idei augusztushúsz... A következő pillanatban már vonaton ültem, szeltem át az országot keresztbe-kasul, szívtam magamba a tájakat, élményeket. Akármerre néztem, mindenhol Anna állt, nyújtotta felém a kezét, miközben a többiek zenéltek. Nekem meg száz kezem nőtt, és mindegyik Annának adtam egyet. Ő meg ezerfelé tépett, de közben azt éreztem, ilyen egyben még sose voltam! 



Fotó: Barba Negra hivatalos


:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::


Fotó: Lengyel Éva
Ha jól belegondolok, az összes koncert karácsony volt. Karácsony a javából! Tűznyelés ide, macsétákkal hadakozó szamurájok oda, mindent átjárt a szeretet és odaadás. Annyi karácsonyunk volt, amennyit csak szerettünk volna magunknak! Volt csendes és hangos karácsony. Meghitt és tömeges. Szelíd és őrült. Vicsorgó, mosolygó, átölelő, be-, fel- és megpörgető, elaltató és felébresztő. Mind egy kicsit másmilyen, de mind másképpen egyforma. Mennyi-mennyi utazás és hány megérkezés. Sok kérdés, és még több válasz. Kimondhatatlan érzések, szavak szintjén megfogalmazhatatlan gondolatok.

Ennek az évnek lassan vége. De egy új kacsintgat már felénk. Ha egyik kezével ad is nehézségeket, megpróbáltatásokat, ne higgyük, hogy a másikban nem tartogat pajkos összekacsintást, szeretetteljes törődést. Lehet, hogy kérnünk kell, vagy felfeszegetni egyenként az ujjait, de megéri! Mit is kívánhatnék mindenkinek, mint hogy álmai, vágyai váljanak valóra vagy legalább lépjenek a valóra válás rögös, de biztató útjára. Legyen részünk legalább ennyi Anna and the Barbies élményben, nevetésben, sötétben holdat nézésben, Gombóckodásban!



Jövőre. Veletek. Ugyanennyit (legalább). Ugyanígy. 

Ha ti is benne vagytok! Benne vagytok? :)

Fotó: Barba Negra hivatalos

Addig is, ha van kedvetek, áruljátok el nyugodtan, idén nektek melyik volt az AATB-s toppok topja? 


:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Fotó: Barba Negra hivatalos
Zárásként egy kis év végi összegzés by Miamona:

Idén 19 AATB koncertre jutottam el. Ebből 6 vidékre utazósra. Amik mind olyannyira különlegesre sikerültek, hogy folytatni szeretném kishazám megismerését, összekötve a kellemest a még kellemesebbel! :) Ha szeretnék kiemelni egyetlen vidéki fellépést sem tudnék, mert mind különlegesen egyedi volt. Ha mégis muszáj lenne, talán a mostani pécsit mondanám, mert mégis csak tüke pécsi vagyok, és még nagyon friss az élmény. De például Alsópetény meseszép kis településére talán sosem jutottam volna el, ha nincs a banda. És Sopron is már régóta bakancslistás volt. 

Voltak nappali, matiné koncertek, melyek közül nálam a Szabadság hidas és 3. Rehab Critical Mass vitte a pálmát.

A legkülönlegesebb koncert címért az Ugar táboros, szalmabálán csendesen megőrülős akusztikus koncert száll ringbe a vágóhíd örültével, vagy épp a Rumbach zsinagógás akusztikkal, aztán beszállna, és lehet, hogy KO-val ütné ki őket a Szerencsejáték Zrt. által támogatott Utópia Nagycirkuszos betetőződése...

Más zenei műfajt és előadót is kaptunk ajándékba; például Jónás Verát, és a Jónás Vera Experimentet, akiket először a táborban láttunk, hallottunk, éreztünk, akiken azóta többször is voltunk, és akikkel nem tudunk, de nem is akarunk egészen betelni! :)



Fotó: Barba Negra hivatalos

A kedvetekért, megpróbáltam a lehetetlent... hogy kiemeljek a kiemelkedők közül. 

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Íme az én Top 5 Anna and the Barbies élményem 2016-ból (ami lista lehet, hogy máskor elgondolva, máshogy alakulna...):

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

+1 érdekesség:

Kép: Neszmélyi Emil

Megismerhettem az embert, aki az elemekkel dacolva tört a csúcsra, és amiben Annáéknak is részük volt. Aztán interjút készíthettem vele, köszönöm Neszmélyi Emil az élményt, példát, történetet



:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Zenében, Anna and the Barbies-ban, koncertekben, álmok valóra váltásában, örömben, nevetésben, szeretetben gazdag Boldog Új Évet kívánok Mindenkinek!
Miamona ~

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 

Eredeti fotó: Fáth Kinga

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése