2016. július 21., csütörtök
AATB EFOTT 2016 ~ Az álmok és vágyak felhői
 |
| Képek forrása: EFOTT |
Amikor felajzott tinikkel zsúfolt buszra préselődsz, amikor 30 alatt is már öregnek érzed magad az átlaghoz képest… Amikor a vécében nem tudod elzárni a csapot, de ez senkit nem zavar, sőt rögtönzött fröcskölő versenyt rendeznek. Amikor a kakofóniában egyszerre szól a Wellhello és Sub Bass, amíg hotdogra vársz, amikor teherautó utánfutóján sár- és porszörfölőt éljenez a nép, amikor térülsz-fordulsz, és meglepődsz, hogy jé, itt egy tó,de szép, pedig tudtad, hogy ott van, csak a nagy forgatagban elfelejtetted. Amikor műanyag flakonba mérik a rozéfröccöt, és az égből lufik szállnak vagy épp szó szerint emberek potyognak, köszönhetően a tandemugrós placcnak és a bungee jumpingos darunak, akkor felmerülhet a gyanú, hogy nem a fejedet ütötted be, csak egy fesztiválon vagy, méghozzá az EFOTT-on!
Tavaly
voltam életemben először fesztiválon, természetesen Annáék ösztönöztek rá. Nem
volt ez idén se máshogy. Tavaly verőfényes hőségben úszó matiné koncert volt, mind ez azonban nem vont le semmit az élményből, sőt, a tavalyi top ötömben biztosan ott van. Idén,
esti főműsoridőben, a Rauch Aréna naccímpados
sátra adott helyet és alkalmat az AATB őrületnek, ami a szervezők részéről piros pont,
mivel szél- és esőgyanús volt a helyzet.
A koncerten két jófej leányzó mellé sodort a sors, akiknek köszönhetően,
életemben talán először az írásaim okán felismertek névről. Sőt örültek és
gratuláltak. Ilyet eddig kábé csak a nagymamám csinált, szóval köszi lányok! :D Számomra a legfontosabb visszajelzés az volt, hogy átjön az érzés... Ennek szívből örülök. Ennél több nem is kell! :) Jóízűt beszélgettünk, sztorizgattunk volt és eljövendő koncertekről, a
zenekarról, együtt próbáltuk hergelni Hernádi Dávidot, integettünk Siminek és
szörföltettük Annát (persze a tömeggel is együtt) (ahol Anna lakkcsizmás
térdhajlata amúgy majdnem elvitte a kezem, de érte még az is mehet, bár akkor
mivel írok… XD)
Külön
kiemelkedő élmény volt, hogy a beszélgetés során egy-kettőre kiderült, hogy, még ha nem is gondoltuk volna, hasonló, majdhogynem azonos rugók és álmok mozgatnak. Vagyunk
egy helyzetben, amiért hálát adunk, amit elfogadunk, de amivel hosszútávon nem
akarjuk beérni, mert az álmunk már ott vajúdik bennünk, teljes megszületésre és
megvalósulásra vár. Fel is tettük a kérdést, hogy vajon rajtunk kívül még hányan lehetnek ugyanígy, ott a tömegben… Arra gondoltam, ha, mint egy mesében, ki lehetne vetíteni
az emberek fölé kis felhőket, benne az álmaikkal, vágyaikkal, lehet, hogy van
akié apró pont lenne csak, de aztán kijönnek a srácok és elkezdik
pumpálni a felhőket, ki dobverővel, ki billentyűkkel, ki gitárhúrral, ki szó szerint („Pumpáljunk! Gyere pumpáljunk!”), a
felhők meg csak kerekednének, formálódnának, nőttön nőnének, hogy Anna a koncert
közepe-vége felé már azokon ugrálhatna, színeket fújkálva beléjük... Jó, nyugi,
nem szívtam, csak magával ragadott a szokásos AATB érzés- és gondolatáramlat. Hogy van miért… Hogy
érdemes… :)
Ja,
hogy a koncertről konkrétan még nem is írtam? Hát az fergeteges volt, mint
mindig. Volt megőrülés, guggolás, Anna-szörföltetés, elcsendesülés, majd újult erővel üvöltés, Négykézláb és volt Nyuszika is. Minden, ami kell... :) Részemről extra pont jár a Nem kell-ért, mert nekem az gyakrabban kell.
Ilyen
rövidnek egyébként még talán sosem éltem meg AATB koncertet, pedig kitöltötték az
időt (ami persze rövidebb, mint egy hivatalos aatb koncert). De egyszer csak ott álltunk, füllüktetéssel, agyzsiborogva néztünk
egymásra, hogy tényleg ennyi volt? Máris vége? De hisz még alig kezdődött el…
Most nektek magyarázzam? Ti is tudjátok milyen ez… :)
Szóval
jó volt, csak kevés, de máris indulhat a szemezgetés innen, hogy mit lehet még
belőni a nyáron…
Ha
van kedvetek, és nem akartok lemaradni egy blogbejegyzésről sem, ott →
Aki ott volt vagy nem, de van mit megosztania, az pedig kommenteljen
bátran a bejegyzés alatt, különben Anna morcos lesz! :D ↓
::::::::::::::::::::::::::::::
A fesztivál, a bungee jumping, a sajtos tejfölös
lángos, a tó, a latex csizma és a szelíd megőrülés legyen veletek,
Miamona
::::::::::::::::::::::::::::::
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése