A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szülinap. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szülinap. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. november 8., vasárnap
Az én elsőm...
Bárszéken állva,
Tömeg fölé látva,
Sikítva örülve,
Ingatagon ölelve,
Szemedbe nevetni,
Kótyagosan szeretni,
Érezni, hogy élek,
S van még mit reméljek... :)
AATB-ül mondva:
„Jó néha sötétben Holdat nézni,
Hosszan egy távoli csillagot igézni.
Jó néha fázni, semmin elmélázni,
Tavaszi esőben olykor bőrig ázni,
Tele szájjal enni, hangosan szeretni.
Jó néha magamat csak úgy elnevetni,
Sírni ha fáj, remegni ha félek,
Olyan jó néha érezni, hogy élek.”
Azt mondják az ember soha nem felejti el az első csókot. én meg azt, soha nem felejti el az első Anna and the Babries élményt sem! A tünetek hasonlóak: heves szívdobogás, táguló pupilla, mélyülő lélegzet, belső, mindent átjáró lüktetés... A most ereje és a zsibongó élmény, ami idővel hangulat-, szín-, hang- és érzelemfoszlányokká szelídül.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)